DesignTerminalSite

Kis magyar designtörténet

Válogatás a hazai formatervezés legjelentősebb alkotásaiból, 1880 - 2000

Koncepció és szöveg: Ernyey Gyula

1883

Zwack Unicum palack

A 19. század közepén, Pesten alapított Zwack-féle likőr-, rum- és szeszgyár italreceptjeit a természetes alapanyagok magas színvonalú használatára alapozta. Az 1860-tól gyártott Unicum gyomorkeserű nevét 1883 óta védi törvény. Ekkor tervezték az ital jellegzetes csomagolását, a sötétzöld színű, sárga címkés, gömb formájú palackot is. Az alján lapított, rövidnyakú palack messziről észrevehető vöröskeresztes címkével vált ismertté. 1892-től a piros háttér előtt arany kereszt látható. A kiváló itallal összekapcsolódó markáns forma méltán tette keresetté az Unicumot a hazai és külföldi piacon.

1883

Zsolnay étkészlet (Rotshild-orchideás)

A 19. század közepén létesült kis pécsi kerámiaműhelyből a század végére hosszú és céltudatos munkával Zsolnay Vilmos teremtett korszerű gyárat. Kortársai által „a legnagyobb magyar fazekas”-ként emlegetett keramikus sokévi kutatásának, kísérletezésének eredménye lett az ékszerfinomságúan díszített, különlegesen finom „porcelán-fajansz”, mellyel az 1878-as Párizsi Világkiállításon széles nemzetközi elismerést szerzett. Az 1883-tól 1904-ig gyártott – a megrendelő bécsi bankárcsalád nevét viselő – Rotschild-készlet dekorját Zsolnay Vilmos első magyar női tervezőként számon tartott lánya, Júlia alkotta: a 24 darabos, kobaltkék alapszínű együttest a Rotschild családtól kapott könyvből merített, különböző orchideák díszítik. Egy évvel később a Rotschild család 90 darabos étkészletet is rendelt Hohenwartében lévő kastélyába.

1890

Zsolnay-féle porcelánszigetelők

A Zsolnay-gyár a 1880-as évek közepétől állami megrendelésre szállította a távíróvezetékek porcelánszigetelését. Az itt látható termékek a vállalati jelzés szerint 1890 körül készültek, magas műszaki színvonalon, a korabeli legjobb nemzetközi mintákhoz hasonló formában.

1891

Ganz nagysebeségű villamosvasút terve

1891-ben Frankfurtban mutatta be Zipernowsky Károly a Ganz és Társa cég nagy figyelmet keltő tervét. A Bécs és Budapest között közlekedő vonatot sík terepen 250 km/óra, emelkedőn 200 km/óra sebességűre tervezték, s a forgalomtól függően akár tízpercenként indíthatták volna. A kocsihoz négy, 200 lóerős elektromotor készült. A 45 m hosszú, 2,15 m széles, 2,2 m magas kocsitest – a magyar közlekedési iparban elsőként – két végén áramvonalas kialakítású.

1894

Ganz elektromos háztartási eszközök

Zipernowsky Károlyra nemcsak világhírű feltalálóként, hanem sokoldalú terméktervezőként is emlékezhetünk. A találmányait összegző 1890-ben kiadott könyvben olyan korszakos termékeket mutatott be, mint a villanyvasaló, az elektromos tűzhely, a villanyradiátor vagy a padlókefélőgép. Bár elsősorban műszaki újdonságok, Zipernowsky szellemes tervei egyes máig eleven mindennapi funkciók formai megoldásának közvetlen alaptípusaiként is értékelhetők.

1896

A budapesti millenniumi földalatti vasút

A Belváros és a Városliget közötti gyors tömegközlekedés megoldására a mai Andrássy út kiépülésével kerülhetett sor. Budapest vezetése a sétálókat zavaró közúti pályatest helyett a „kéreg alatti” vasút mellett döntött. A megvalósításra a Magyarországon leányvállalattal jelen lévő Siemens und Halske cég kapott megbízást 1893-ban. A tervezés 1894 elején, a berlini Heinrich Schwieger és Wörner Adolf, a Budapesti Városi Villamos Vasút műszaki igazgatója vezetésével zajlott. 1894 közepén kezdődött az építkezés, a forgalom 1896. május 2-án indult meg. A kivitelezésben a Siemens und Halske mellett a MÁVAG-tól a Láng és Schlick gyárakon át a Zsolnay cégig a magyar ipar több vezető gyára vett részt. A 3700 méter hosszú budapesti földalatti vasút Nagy-Britannia után Európában a második, a kontinensen az első volt.

1900

Buchwald-féle összecsukható kerti szék

Már az ókortól ismertek a reneszánsz idején Európa-szerte elterjedt összecsukható székek. 
A 19. század második felének felfutó vas- és acéltermelésével különböző igényekre válaszolva a bútortípus új formái alakultak ki. Buchwald Sándor, a budapesti változat tervezője és gyártója az 1900. évi Párizsi Világkiállításon aranyérmet kapott termékéért. A kertekben, vendéglőkben és nyilvános tereken egyaránt használható, kényelmes, tartós, könnyen tárolható kerti szék gyorsan népszerűvé vált. Egyik változata a pesti Duna-part korzójáról a 20. század elején készült fotók és rajzok csaknem mindegyikén feltűnik.

1902

A Valtellina-vasút

„Az első vasút, amelyen gőz helyett az összes vonatot elektromos erő hajtja” – írta 1902-ben nem kis büszkeséggel Cserháti Jenő és Kandó Kálmán, utóbbi úgy is, mint a munka szellemi atyja. A 106 km hosszú észak-olaszországi vasútvonalat 15 Hz-es, 3000 V feszültségű, váltóáramú rendszerben tervezte meg. A vízierőmű-turbináktól a vasúti kocsikig a Ganz gyártotta a teljes elektromos rendszert. Bár a megoldás világszerte Systeme Italiana néven vált ismertté, első Ganz-mozdonyai ma is magyar termékként láthatók a milánói Műszaki Múzeumban.

1905

Csonka-féle postai kocsik

A Magyar Posta 1904-ben nemzetközi pályázatot írt ki 12–14 lóerős postakocsik tervezésére és gyártására. A nyolc pályamunkából a karbu-
rátor társfeltalálója, Csonka János által tervezett, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár, illetve a Röck István Gépgyár által gyártott kocsik voltak a legsikeresebbek. A több mint harminc évig használt járművek számos további megrendelést hoztak a tervezőnek: az 1906–08-ban készült 4 hengeres, 25 lóerős személyautót a maga korában „Budapest legszebb kocsijának” tartották. Bár Csonka az 1908 és 1912 között tervezett, sok műszaki újdonságot tartalmazó kisautóival széles nemzetközi elismerést szerzett, nagyobb megrendelés híján munkáit sajnos nem tudta formailag teljesen kiérlelt gyártmányokká fejleszteni. Megoldásait így is „kiváló arányérzék és természetes egyszerűség” jellemzi.

1911

Bíró Mihály: Palma-plakát

A 19. és 20. század fordulójának egyik legemlékezetesebb, szellemes plakátját Bíró Mihály készítette a Palma Gumigyár számára. A gyár-
tó logója már messziről megragadja a néző tekintetét, a padon ülő csoport tagjai ugyanis saját cipőjük talpával bizonyítják, hogy min-
denki Palma gumisarkot hord, hiszen az a legjobb! A vidám, életteli figuráktól az erőteljes kontúrok között tartott színekig minden a plakát témáját és a márka erejét emeli ki.

1911

MÁV 301-es gőzmozdony

Az 1900. évi Párizsi, majd az 1906. évi Milá-
nói Világkiállítás tanúsága szerint az 1900-as évektől a hazai mozdonytervezés és gyártás eredeti, sikeres darabjai kerültek ki a MÁV 
1870-ben alapított gépgyárából. A fejlődés a 2C1 tengelyelrendezésű, 301-es, ún. pacific típusban teljesedett ki: a mozdony sík pályán 100 km/óra sebességre gyorsította a 700 tonna súlyú szerelvényt. Az ikerhenger elrendezéssel készült nagykocsis gőzmozdonyt szerte Európában az egyik legnagyobb teljesítményű és legszebb gyorsvonati mozdonyként ismerték: 145 tonnás tömege erőt és gyorsaságot, for-
mája kifinomult ízlést sugárzott.

1911

A Nyugat folyóirat

A modern magyar tipográfia, könyv- és folyóirattervezés alapjainak megteremtése a berlini és londoni megbízásokon nevelkedett Falus Elek nevéhez kötődik. Falus tervezte a 19. század elejének híres irodalmi folyóirata, a Nyugat címlapját, majd – magyaros későszecessziós, art decóba hajló stílusban, a szöveg és díszítés máig korszerű összhangjára alapozva – a kiadó könyveinek borítóit is.

1913

Albatrosz IV és Kolibri IV repülőgép

Svachulay Sándor 1890-ben minden anyagi és szakmai támogatás nélkül, önállóan kezdte a repüléssel kapcsolatos kísérletezést. A természetben előforduló repülőmozgások tanulmányozása alapján az 1900-as évek elejére a hivatásos kutatókat is megelőző felismerésekre jutott. Merész újításokra épülő, korabeli társaikhoz képest igen kis méretű repülőit bionikai elvek alapján, különleges formákban és technológiával építette. A váz vászonburkolatát utólag kezelte híg gumioldattal, ami száradás után feszessé és rugalmassá vált, így nem lazult meg hosszabb használat során sem. A csekély önsúlyú gépek nagy fesztávú szárnyát a madarak szárnyának megtört vonalát követve formálta meg. Mindehhez kiváló teljesítmény társult: a Kolibri IV 35 lóerős motorral 125 km/óra sebességet ért el, a 100 lóerős osztrák gépekének kétszeresét.

1913

Faragó Géza: Tungsram-plakát

A magyar ipari és vizuális kultúra a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt „fényes” fejezete a Tungsram márkáról ismert Egyesült Izzó és Faragó Géza grafikus együttműködése. Az 1872-ben alapított vállalat a Hanaman Ferenc és Juszt Sándor által feltalált volfrámszálas izzók kiváló teljesítményét Faragó közreműködésével népszerűsítette. A plakátjaiban gyakran humoros, néha ironikus, de következetesen dekoratív stílusú grafikus Tungsram-plakátjával a szecesszió örökségét folytatta. A reklám a szellemes ötlet látványos megjelenítésével hat: Faragó a naphoz hasonlítja az izzó fényét, amikor a szemét kezével védő karcsú nőalakot állítja középpontba.

1920

Kner–Kozma: Három csöppke könyvecske

Kevéssel az első világháború drámája után a 
gyomai Kner Kiadó és Nyomda három kis méretű, míves könyvet jelentetett meg. A céget 1910-től vezető Kner Imre, az építész és grafikus Kozma Lajos valamint az irodalomtörténész Király György közös munkája nyomán a köteteket klasszikus művek sora követte. A minőség mentén válogatott, ízes nyelvezetű művekhez Kozma funkcionális szövegelrendezésű könyvoldalakat tervezett, lapdíszei és az illusztrációk stílusával megteremtve a modern magyar könyvművészet új alapjait.

1915

 Double-decker City Buses

In the early 1910s, immediately preceding the war, motorized public transportation was introduced to Budapest in the form of taxis, buses, and delivery and sanitation trucks. MARTA company was awarded the contract for buses much like the ones running between London's Liverpool Street and West Kilburn. This was a tribute not only to the British system, but also to the Arad-based Hungarian Automobile Corporation founded seven years earlier, for its impartial merit in international competitions. Contemporaries praised the appearance of the new bus, the elegance of its design despite such large size and capacity, and the interior comfort provided for passengers.

1924

FEIRO Dongó iskola- és sportrepülőgép

Az 1923-ban létrejött FEIRO Rt.-t a hazai utasszállító- és iskolagépgyártás fejlődése hívta létre. Egyik alapítója, Rotter Lajos egyben a két világháború közti időszak több sikeres típusának tervezője is. Furnér borítású, faszerkezetű repülői közül a kétüléses Dongó statikai és aerodinamikai szempontból egyaránt megelőzte korát. A hazai és külföldi szaksajtó elismeréssel szólt az ezüstszürkére festett, piros kerekekkel, ülésekkel és feliratokkal tervezett repülőgépről.

1929

Berény Róbert: Cordatic-plakát

Berény Róbert grafikus és festőművész 1928-ban tervezte a Globus Nyomdában kivitelezett, 1930-ban az utcákra került Cordatic gumiabroncs hirdetését. A frappáns plakát ereje egyszerűségében rejlik: aprólékos részletezést mellőző nagyvonalúságában nyoma sincs a későbbi Neue Sachlichkeit formalizmusának. Az autóssapkában és -szemüvegben, testre simuló öltözékben, vállán óriási gumiabronccsal rohanó figura a gépkorszakot megszemélyesítve hirdeti egy modern termék megbízható minőségét.

1936

Lingel-féle Varia-bútor

Felhasználva a modulrendszerű könyvszekrények gyártásával szerzett tapasztalatait, a Lingel-gyár a húszas évek végén nemzetközi, főként német példák nyomán a tipizált lakásbútorok felé fordult. A 14 elemből álló Varia tárolóbútor négy tartószerkezeti elemet, hat függőleges és négy vízszintes modult tartalmazott, s ezekből tömérdek kombináció kialakítására volt alkalmas. A nagy sikerű típusbútorral a Lingel a korpuszbútorok minőségi etalonját teremtette meg Magyarországon.

1929

Magosupersix gépkocsi

A hathengeres, 2 literes, 40 lóerős, 90 km/óra sebességű Magosixszel a húszas évek utolsó harmadában, a világgazdasági válság árnyékában kezdett új fejlesztésbe a Magyar Állami Gépgyár (MÁG). A hosszú élettartamúra tervezett, stabil és gazdaságos kocsi továbbfejlesztése a Magosupersix, még nagyobb teljesítményű motorral, modernebb fékrendszerrel, kényelmesebb és elegánsabb karosszériával. Az önindítós blokkmotorral, hidraulikus fékekkel, mélyépítésű hajlított alvázzal gyártott hatszemélyes autó világviszonylatban is korszerűnek számított.

1930

Kecskeméti fütyülős barackpálinka

A gyakran az Alföld fővárosának is nevezett Kecskemét nevével már a 18–19. század fordulóján összeforrt a helyi termesztésű kajszibarackból készült aromás barackpálinka. A harmincas években a gyártó Zwack a 18. század végétől használt hosszú nyakú, ún. fütyülős palackban találta meg az ital jellegéhez és minőségéhez méltó, különleges üveg formáját. A barackpálinka ebben a markáns csomagolásban vált világhírűvé.

1931

Siklóhajóterv

Fényes Kornél és Fényes Iván a Budapest–Bécs közötti 282 km-es vízi útszakaszra tervezte a gyorsvonattal versenyképes, 50 utast és 4 főnyi személyzetet 80 km/óra sebességgel szállító, légcsavarral hajtott áramvonalas siklóhajóját. Bár a tervezők a 18 m hosszú, 4,2 m széles, 2 m belmagasságú hajót műszakilag és formailag egyaránt körültekintően kidolgozták, elgondolásuk nem valósult meg. Fennmaradt dokumentációja alapján a siklóhajó terve mégis az áramvonalas formatervezés úttörő nemzetközi példái közé sorolható.

1931

Heisler-féle típusszékek

Mára jobbára feledésbe merült ez az először az 1931-es Ãszi Budapesti Bútorvásáron bemutatott, de másutt – így az 1933-as milánói triennálén – is sikerrel szereplő széktípus. Az eredetileg Kozma Lajos által tervezett bútort több anyag- és formaváltozatban készítette Heisler József faárugyára. A termékek közös vonása a széles acélcsíkon nyugvó rugózó hátlap, ezen belül a szék készült tömör fából és rétegelt lemezből, kárpitozva és fémlábbal is. Formailag legérettebbek a korszak enteriőrjeiben gyakran felbukkanó, rétegelt lemezből, illetve fakeretbe feszített nádazással gyártott változatok.

1932

Kandó-féle elektromos mozdonyok

Először 1928-ban próbálták ki a gyakorlatban Kandó Kálmán új elektromos vasúti rendszerét, a fázisváltó rendszert, amelynek révén lehetségessé vált az egyfázisú váltóáram nagyvasúti alkalmazása. Ennek nyomán határozta el a MÁV a Budapest–Hegyeshalom szakasz villamosítását. Egyanazon elv alapján Kandó két, 2500 lóerős mozdonyt tervezett, egy gyorsabb kisebbet teherszállításra, és egy nagyobbat átlagos közlekedésre. A mozdonyok megformálása erősen eltért a korábbiaktól: a kiemelkedő részek nélküli, sima karosszéria zárt tömegét a körbefutó ablaksor, illetve az ajtók és szellőzők szigorú geometrikus kialakítása teszi markánssá és hosszú időre példamutatóvá.

Az autóbusz és a repülőgép által kínált kényelem világszerte új kihívást jelentett a vasútnak. A versenyre a könnyűszerkezetű motorkocsik bizonyultak legalkalmasabbnak. A Ganz cég már a húszas évek közepén foglalkozott könnyű sínautóbuszok építésével. A könnyűacél alapanyag és a nagy teljesítményű, üzembiztos Jendrassik-dízelmotor összekapcsolásának eredménye a négytengelyű, 70 ülőhellyel, 115–120 km/óra sebességgel közlekedő Árpád sínautóbusz. Az áramvonalas kocsiszekrény Zámor Ferenc irányításával készült, a formatervezésben részt vett Szablya-Frischauf Ferenc festő és belsőépítész, valamint tanársegédje: Mináry Pál is. A két vezetőállással, külön csomagtérrel, 64 párnás és 8 fapados üléssel és két toalettfülkével felszerelt, csendes futású, elegáns belső kialakítású kocsit maximális kényelmi igénnyel tervezték. Gyorsan nemzetközi figyelmet keltett, tartós sikerpályára állítva a Ganzot.

1935

Konecsni György: Flóra szappan plakát

Konecsni Györgyöt a modern magyar plakát kiemelkedő alkotójaként jegyzi a szakirodalom. Munkásságát több 20. századi irányzat ötvözete hatja át, legjobb műveit frappáns ötlet és vibráló grafikai megoldás egyensúlya jellemzi. A Flóra-plakát madarai zsákmányért kergetik egymást, a „jó falat” a kompozíció középpontjába állított áru. Az egymásba csípő madarak röptének lendületes íve végén, színnel kiemelve jelenik meg a Flóra szappan. A plakát csattanójaként a szappant megérintő madár kifehéredik.

1935

Stühmer vállalati arculat

A nagy gazdasági válság után az ipar és kereskedelem mind nagyobb figyelmet fordított az üzlethálózatok fejlesztésére, a termékreklámra és az egységes cégarculatra. A tudatos tervezés igénye többek közt a luxuscikknek számító termékeket kínáló édesiparban is élesen merült fel. A nagy hagyományú Stühmer Frigyes Rt. üzletpolitikájának átgondoltságát tükrözi, hogy jeles építészeket és tervezőket bíztak meg termékeik jól megkülönböztethető megjelenésének kialakításával. Az egyes árukat, sőt magát a céget is túlélő legsikeresebb csomagolásokat Kaeszné Lukáts Kató tervezte a magyar art deco stílusában, a népművészet színes világából átemelt, derűs és elegáns színekkel és motívumokkal.

1936

MÁV 242-es gyorsvonati gőzmozdony

Összhangban a nemzetközi trenddel, a harmincas évek közepén a MÁV szintén hagyományos vonójárművei sebességének növelésére törekedett. A 2’B2’ tengelyelrendezésű 242-es szertartályos gőzmozdonyt 3–4 személykocsiból álló, könnyű gyorsvonatokhoz tervezték, 120–150 km/óra sebességnél is nyugodt futóművel. Jellegzetes áramvonalas formáját a homlokrészt és a hosszkazánt összefogó, csupán a szerelőúttal megtört, az első tengelyekre futó sötétzöld burkolat határozza meg. A 167 km/órás rekordsebességgel száguldó gép ma a MÁV Vasúttörténeti Parkjának egyik büszkesége.

1936

A Magyar  Philips rádiócsaládja

A rádiógyárak kezdettől gondot fordítottak termékeik külső megjelenésére. A hazai tervek közül különösen Bozzay Dezsőnek a holland Philips budapesti leányvállalata számára készített munkái keltettek nagy figyelmet. Az 1936-ban, a berlini olimpia évében kibocsátott rádiócsalád mindhárom tagja (a legkisebb Olympia, a közepes méretű, de nagy teljesítményű Europa-super és a legnagyobb Ultra-super) egyaránt nemzetközi színvonalú kávával került piacra.

1937

Gyorsmotorvonat az Argentin Vasutak számára

Sínautóbuszai sikere nyomán a Ganz cég nagyobb vonatokra is számos külföldi megrendelést kapott. Az Argentin Vasutak nehéz terepre, a Viedma–Bariloche közti széles nyomtávú, 800 km-es vonalra rendelt két dízel motorkocsiból és közéjük sorolt vagonokból álló szerelvényt. A 100 km/óra sebességgel közlekedő, 146 utas szállítására alkalmas luxusvonat a szélsőséges helyi időjárás miatt légkondicionálással készült. Külső és belső kialakítása méltán vethető össze a híres chicagói Burlington Zephyr motorvonat (1934) paramétereivel.

1939

Mátra 100 motorkerékpár

Az itthon és külföldön egyaránt népszerű Mátra motorokat Urbach László motorversenyző tervezte és gyártotta. A számos különleges műszaki és kényelmi megoldást tartalmazó 100 majd 125 köbcentiméteres teleszkópos kismotorokkal rekordok sorát döntötték meg. A csekély (37 kilós) önsúlyuk ellenére erős, teljesítménycentrikus gépek máig a tapasztalatból táplálkozó funkcionális design markáns példái.

1943

Orion 466 G rádió-fonográf

Az 1913-ban létesült, és 1924-től már a jól ismert Orion Villamossági Rt. néven működő gyár hamar nemzetközi elismerést szerzett termékeivel: 1934-ben már a termelés 94 százalékát exportálták. Bottlik József 1924-ben tervezte a cég jellegzetes “háromfejes” védjegyét. Az Orion termékeit a harmincas évek közepétől iparművészek tervezték, leghosszabban Novák András dolgozott a cég számára. Minden üzleti év termékeit egységes stílus jellemezte. Tartózkodó, enyhén konzervatív, ám időálló, a korabeli bútorokkal összehangolt forma jellemzi az Orion 466 G típusú rádió-fonográf szekrényét is.

1946

„GO” Pen golyósiron

A háborúból ocsúdó Magyarországon az első golyóstollat „GO” Pen néven Goy Andor gyártotta. A világ mégis Biropenként, azaz a feltaláló Bíró László nevén ismeri, aki még a második világháború előtt Argentínából, majd az Egyesült Államokból indította útjára az innovációt. Bíró és Goy eredetileg közösen dolgozott a találmányon. A Goy által itthon gyártott, formájában a töltőceruzára emlékeztető típus fémhüvelylyel, fekete műanyag gombbal készült. Klipsze kettős funkciójú: rögzíti a tollat, és nyomásra a hegyet visszaugrasztja a hüvelybe. Dobozának grafikájával együtt egy nehéz korszak vállalkozó szellemű, előremutató terméke.

1947

Duflex fényképezőgép

1943-as szabadalmában Dulovits Jenő fotóművész és feltaláló olyan tükörreflexes fényképezőgépre tett bejelentést, amely „könnyűszerrel lehetővé teszi a szemmagasságból való fényképezést mind álló, mind fekvő helyzetben és mindenkor oldalirányban is helyes állású képet mutat”. A sima, lekerekített élű, a távmérős típusokat idéző tömegkialakítású Duflex (DUlovits reFLEX) 1948 elején jelent meg a magyar piacon, a Gamma gyártmányaként. A tükrök helyett pentatetőél-prizmával készített, a híres Contax D-hez hasonló típus Reflex S néven került forgalomba.

1948

Csepel 125 motorkerékpár

Az egykori Csepel Művek (akkor még Weiss Manfréd Acél- és Fémművek) 1947-ben kezdte a 100 köbcentis, háromsebességes motorkerékpár fejlesztését. A konstrukció és a gyártás tökéletesítésével kerülhetett piacra a 125 köbcentis, 4,1 lóerős, 80 km/órás sebességű változat, amelyből 1949-ben már tízezer darabot gyártottak. Az új motor nemcsak nagyobb teljesítményt, hanem – az első, majd a hátsó rugózás teleszkóposra cserélésével – kényelmesebb utazást is kínált. A forma fejlesztése valószínűleg Jurek Jenő gépészmérnök munkája. A fekete-ezüst színű, fürge motorkerékpár egy korszak jellegzetes tárgyi képviselője.

1952-54

Ikarus 55 és 66 autóbuszok

Az Ikarus 55 és 66 típusú busza új minőséget hozott a hazai közúti személyszállításba, s e járművekkel kezdődött a magyar autóbuszexport is. Az 55-ös típus Zerkovitz Béla főmérnök vezetésével, P. Horváth György formatervező közreműködésével több változaton keresztül alakult ki. A kis összsúlyú önhordó karosszéria mellett fő vizuális jellemzője a formailag is hangsúlyos farmotoros elrendezés, valamint a homlok- és hátfal erős döntése. A panorámaablakok és az ablaksort nyitó és záró szélesebb oszlopok ferde kiképzésével dinamikát sugárzó, áramvonalas kocsi hosszú időre sikert hozott a cégnek. Az 55-ös kedvező tapasztalatai nyomán állhatott városi forgalomba a 66-os változat, amely egészen a hetvenes évek elejéig gyártásban maradt.

1957

Bozzay Dezső: Körtelefon

A korszak és azon belül Bozzay Dezső formatervező emblematikus munkája a körtelefon, amely már a közép-kelet-európai országok számára meghatározó jelentőségű 1958-as Brüsszeli Expón is sikert aratott. A két-két könnyen bontható elemből álló készülék karakteres formáját az ívelt palásttal határolt csonkakúp adja, kialakítására csaknem szobrászi igényű megformálás jellemző.

1957

Tünde tranzisztoros rádió

A hosszú és kényszerű elszigeteltség évei után a magyar ipar gyorsan reagált a nemzetközi trendre, amikor a tranzisztor 1955-ös világbemutatója után két évvel kihozta a Tünde tranzisztoros zsebrádiót. Az Elektromechanikai Vállalat kétféle készüléket gyártott: az első, kisebb sorozatot Telefunken, a második, immár valóban tömeggyártásút pedig Hitachi tranzisztorral. Burodics Imre, a Tünde formatervezője német és amerikai előképek nyomán dolgozta ki a markáns formájú, csontszínű és piros műanyag kávát, sárgarézbe foglalt, kör alakú keresővel.  A készülék aranyérmet nyert az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon.

1958

Gábriel-szék

A Gábriel-szék az ötvenes-hatvanas évek fordulóját jellemző friss szemléletű termékformálás példája, egyben a tervező nevén ismertté vált kevés hazai bútor egyike. Gábriel Frigyes nagy szakmai tapasztalatra támaszkodva az Iparművészeti Tanács pályázatára dolgozta ki a hazai piacon hiánypótlónak szánt többcélú, korszerű és olcsó szék tervét. A skandináv hajlított bútorok hagyományaiból merített, amelynek a gyártására vállalkozó Szék- és Kárpitosipari Vállalat jogelődjénél már voltak előzményei. Használhatóság, harmonikus kialakítás és alacsony ár: ezek a bükkfából hajlított, illetve elemekből épített szék fő erényei. A több mint egymilliós szériában gyártott bútor méltán aratott szakmai és közönségsikert.

1960

Góbé R-26 kétüléses iskola-vitorlázógép

A második világháború után repülőgépiparunk a vitorlázógépek gyártása felé fordult, amelynek – nem utolsó sorban id. Rubik Ernő könnyűfém vitorlázógépeinek jóvoltából – komoly hagyományai voltak. A kétüléses R-26 Góbé kiképzőgép az R-23 Gébics gépet és az együléses R-25 Mokány teljesítményvitorlázót követte a sorban. A vékony lemez stabilitási problémáit simaságban és merevségben a legjobb szendvicsszerkezetekkel vetekedő, ráadásul egyszerűen gyártható és könnyen javítható térbeli görbületekkel oldotta meg. Kecsesen ívelt vonalával, tömegének és szerkezetének tisztaságával a Góbé az egyik legeredetibb, legszebb és legsikeresebb repülőnk lett.

1961

D4K univerzális traktor

Bár a mezőgazdasági gépgyártás Magyarországon nagy múltra tekint vissza, gazdasági és termelési sajtátosságok miatt a gépi földművelés csak nehezen terjedt el. Hiányzott a korszerű, sajátosan a hazai igényekre kifejlesztett géptípus is. Utóbbi megoldására vállalkozott a Vörös Csillag traktorgyár. Fejlesztői a hazai természeti adottságokat figyelembe véve dolgozták ki az univerzálisan használható gumikerekes traktort. Az 1959-es 28 lóerős, négykerék-meghajtású UE-28 alaptípusból jött létre a 65 lóerős, a talajtól függően 1000–3000 kg vonóerejű D4K típus. A traktor funkcionális és formai kialakításában Németh Aladár formatervező működött közre. A vezetőülést és a kezelőelemeket ergonómiai szempontok szerint, a munkagép finoman ívelt, erőt sugárzó karosszériáját a nemzetközi trend szellemében alakították ki.

1967

Ikarus 200-as autóbusz-család

1964-ben a kormány az autóbuszgyártás fejlesztéséről határozott, 1 milliárd forinttal készítve föl a fejlesztésre a nagy hagyományú, de már elavult technológiájú Ikarus-gyárat. Az új perspektívát nyitó 200-as család építőszekrényelv szerint készült, 8-tól 18 méteres hosszúságban, városi és távolsági használatra, normál és csuklós változatban. Az összesen 12 típust padlóvázas kivitelben, padló alatti vagy farmotorral, hidraulikus kormányművel, légrugózással, korszerű szellőzéssel, típusok szerint változó komfortfokozatban gyártották. A Finta László által tervezett geometrikus karosszéria domináns eleme a nagy ablakfelület. A belső tér komfortjának folyamatos fejlesztése is hozzájárult a legkeresettebb 250-es és 280-as típusok nemzetközi sikeréhez.

1972

Orion Venus televízió

Magyarországon 1956-ban a nagy múltú Orion-gyár kezdte meg a tévékészülékek gyártását, a korszak amerikai formatervezésének stílusában. A kávák műanyag előlapját Bozzay Dezső és Kovács Mihály tervezte. Még használatban voltak az első hazai gyártású tévék, amikor AT 551 Venus néven a cég beindította a tisztán műanyag kávájú, kis fogyasztású, nagy érzékenységű, közepesen tranzisztorizált készülékek gyártását. A Venus eredeti formájú, ütésálló dobozát Karmazsin László tervezte. A puhított sarkú trapéz egyszerre idézi meg a készülék sikeres elődeinek karakterét és – érzékeny tömegformálásával – mutat föl új értékeket.

1972

Saturnus étkészlet

Az Iparművészeti Tanács 1972-es pályázatán díjazott Saturnus étkészlet 1973-ban aranyérmet nyert Faenzában, a szilikátipar rangos nemzetközi seregszemléjén. Horváth László terve összesen 15 edényt tartalmaz. Az elegáns formavilágú készlet alkalmi, reprezentatív terítéshez készült. Az „érett modern” szellemében fogant, díszítés nélküli formák tiszta, feszes felületei maradéktalanul engedik érvényesülni a nemes porcelán alapanyag szépségét.

1975

Cserélhető fejű fogókészlet

A hatvanas-hetvenes években a tervezőket világszerte foglalkoztatták a variálható kéziszerszámok és -gépek. E trendhez csatlakozva Karmazsin László és Miticzky Gábor olyan kalapácsot és fogókészletet tervezett, amelyet cserélhető fejek tettek különböző használati funkciókra alkalmassá. A készlet a házi barkácsolás mellett szakipari munkákhoz is megfelelt. 1981-ben tovább redukálva az elemek számát a tervezők korszerűsítették a készletet, ekkor a fogók nyelét összetartó csavar megváltoztatásával a cserélhető fejek rögzítése is tovább egyszerűsödött. A szabadalmi szintű terv mégsem került soha ipari gyártásba.

1976

Elektromos motorvonat a jugoszláv vasút számára

A hetvenes évek elejére Jugoszlávia vasútháló-
zatának mintegy harmadát villamosították. A forgalom felét bonyolító hálózat további fejlesz-
téséhez háromrészes motorvonatot rendeltek a Ganz-MÁVAG-tól és a Ganz Villamossági Mű-
vektől, elsősorban a Zágráb és Szarajevó kör-
nyéki, illetve e városok közti forgalomhoz. A Ganz-MÁVAG műszaki gárdája Szentpéteri Tibor formatervezőt vonta be a jelentős fejlesztésbe. A közös munka eredményeképp született új, eredeti megoldások közül a megrendelő, illetve az utazóközönség különösen nagyra értékelte a járművek vezetőállását, valamint a homlokfelü-
let dinamikus, mégis egyszerű kialakítását.

1977

Rubik-kocka

A bűvös kocka, vagy ahogy világszerte ismerik: a Rubik‘s Cube, a 20. század legismertebb magyar szellemi és ipari terméke. Noha feltalálója, Rubik Ernő saját bevallása szerint „csupán” a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas háromdimenziós tárgyat szeretett volna létrehozni, a nyolcvanas évekre a kocka címszó lett az Oxfordi Értelmező Szótárban. A 3x3x3-as kocka, amelynek mind a 6 lapja más színű, a három, egymásra merőleges tengely körül elforgatható. A feladat: egyszínű oldalak kialakítása a kis kockák elforgatásával. A csak látszólag egyszerű bűvös kockát milliók kedvelték meg: népszerűségét bizonyítja, hogy a nyolcvanas évek végéig 100 millió legálisan gyártott példányt, ezen felül becslések szerint mintegy 50 millió hamisítványt adtak el belőle.

1978

Safari hűtőpalack-család

1977 elején az Üvegipari Művek nagykanizsai gyára termékválasztékának bővítéséről döntött, többek között a hőpalackok és hőtárak üvegbetétjeihez kerestek új műanyag burkolatokat. Gollob József designer két, alapvetően eltérő típust tervezett: a kiránduláshoz, utazásra ajánlott termék formája rusztikusabb, míg az asztali használatra szánt finomabb vonalú. Ötletes részletmegoldásokkal, átgondolt forma- és színalakítással négy-négy méretváltozatban összesen három hőpalack és egy hőtár került sorozatgyártásba és a piacra.

1984

Helia-D kozmetikum-család csomagolása

A debreceni Biogal Gyógyszergyár Nedeczky Jenőné találmánya alapján 1983-ban kezdte meg a napraforgószár-kivonatból készülő ránctalanító krém gyártását. Ez volt az első Magyarországon kifejlesztett, külföldi termékekkel is versenyképes kozmetikum, így a gyártó a csomagolás kialakításánál is körültekintően járt el. A készítmény hatóanyagát a fénytől védő elegáns fekete üvegtégelyt Koplányi Éva üvegtervező terve szerint a Tokodi Üveggyár készítette, a grafika és a doboz Békési Róbert és Pattantyús Miklós grafikusok munkája. A siker nyomán született következő Helia-D fejlesztések – az eredeti romantikus jelleget megőrző – csomagolása a Kövesdi János–Kövesdi László tervezőpáros nevéhez fűződik.

1984

Videoton TS 2601 hordozható színes TV-készülék

Az 1938-ban alapított Videoton az ötvenes években indult gyors fejlődésnek, s termékei fejlesztésére az elsők között hozott létre saját formatervező stúdiót. Az önálló designtörekvések különösen a hetvenes évektől, Veres Lajos formatervező irányítása alatt hoztak számos sikert a Videotonnak. A modulrendszerben, panelekből hatékonyan gyártható, TS 2601 jelű, hálózatról és telepről egyaránt működtethető hordozható tévét a lakás különböző pontjain, illetve hétvégi házakban használható, önálló vagy második készüléknek szánták. Az ívelt felületek és a hangsúlyosan aszimmetrikus homlokfal, a dinamikus színválasztással együtt elegáns, nagy sikerű formát eredményezett.

1986

MALÉV vállalati arculat

Amikor a nyolcvanas évek közepén elhatározták a spontán kialakult összkép megváltoztatását, a MALÉV földi járműparkja 1500, összesen 350 különböző típusú illetve funkciójú eszközből állt, s a cég több százféle utasforgalmi és belső nyomtatványt használt. A munka Zsótér László grafikus tervei alapján indult, a belsőépítészeti munkákra Gereben Gábor építész kapott megbízást. Az alapelemek meghatározása után született a logotípia és az embléma, majd a nyomtatványok készültek el. 1992 elején került használatba a Borszéki Zita és Tankó Judit által tervezett kék-zöld színű új formaruha. A további frissítésekhez is irányadó arculati szabályokat rögzítő kézikönyv 1994-ben jelent meg.

1987

Bűvös négyzet

A Bűvös kocka világsikere nyomán Rubik Ernő 1985 tavaszán szabadalmaztatta új játékát. Alapötlete a Bűvös kockáéhoz hasonlóan ősi és népi gyökerű: előzményének tekinthető a szintén pántolással összekötött, az oldaléleken elforgatható lapokból álló Jákob lajtorjája, illetve a Kínai pénztárca nevű játék. A Bűvös négyzet ezek továbbgondolásán alapul. A Bűvös négyzet sorozat 2–12 elemből összeállítható család, ezen belül a nyolcelemes Karika-varázs vált a legnépszerűbbé, amelyből rövid időn belül 15 milliót adtak el.

1987

Fabulissimo kozmetikai termékcsalád csomagolása

Az 1901-ben Richter Gedeon által alapított, s napjainkban ismét az ő nevén működő Kőbányai Gyógyszerárugyár a hetvenes évek elején piac- és profilbővítési szándékkal prémium kozmetikumok gyártását határozta el. A Fabulon termékek emblémáját Gál Mátyás készítette, Nagy Alexandra formatervezőt bízták meg a férfi és női arcápoló szerek, a babakozmetikumok és a tinédzsereknek szánt készítmények műanyag flakonjainak kidolgozásával. A később piacra került, luxuskategóriájú Fabulissimo üvegeit a Karcagi Üveggyár készítette, az elegáns feliratot Kara György, a díszdobozt Matkó Katalin tervezte. Több hazai elismerés után magas színvonalú formai és környezetbarát kialakításáért a csomagolás elnyerte az Európai Csomagolási Szövetség, majd a Csomagolási Világszövetség díját.

1997

Ikarus E94-G többfunkciós csuklós autóbusz

A Torma Lajos főkonstruktőr vezetésével tervezett, az Ikarus Egyedi Autóbuszgyárban gyártott elővárosi csuklós autóbusz külső és belső kialakításában egyaránt versenyképes a piacvezető német, olasz és francia gyártmányokkal. A környezetbarát üzemelésű jármű formai megfogalmazása rokon a cég korábbi termékeivel, de mind a fel- és leszállás, mind az utazás során sokkal kényelmesebb. Elegánsan szolid külső megjelenését kellemes és esztétikus belső tér teszi vonzóvá.

1999

Kenguru gépkocsi mozgáskorlátozottaknak

Varga Zsolt kísérleti gépkocsija a green-design jelentős hazai példája. A mozgáskorlátozottak számára készült autó a hátsó ajtón át betolható önhajtós kerekesszékből vezethető. Fordulékony és kicsi, maximális sebessége 45 km/óra, egy feltöltéssel 70–100 kilométert tesz meg. Segédmotoros kerékpárra érvényes vizsgával vezethető.

1999

Smoky bútorcsalád

A hazai bútortervezés utóbbi negyedszázadának egyik kiemelkedő alakja Vásárhelyi János, eredetileg faipari mérnök, ma már mívesen formált ülőbútorok alkotója. Gyakran hagyománytisztelete vezeti új megoldásokra: előbb a Balaton Bútoripari Vállalat részére tervezett Charles Rennie Mackintosh szellemiségét idéző, itthon és külföldön egyaránt sikeres támlás székeket, majd a Hajdúthonet Rt. számára készített – az egykori Thonet cég klasszikus hagyományait felhasználó – hajlított bútorcsaládot. A kényelmes foteloknak és kanapéknak a finomívű fa elemeket fém alkatrészekkel összekapcsolva adott egyedi karaktert.

2000

Sinus könyvespolcrendszer

Lakos Dániel terveinek innovatív szemléletében bizonyára annak is szerepe van, hogy változatos tanulmányok után jutott el végül a bútortervezéshez. Nagy áthidalóképességű könyvespolcát újszerű és elegáns forma jellemzi. A látvány és funkció szoros egységét két elem: egy sík és egy hullámosra préselt rétegelt lemez összekapcsolására épülő konstrukció adja. A függőleges és vízszintes tartók csomópontja izgalmas karaktert ad a japán Asahikawa Nemzetközi Bútorvásáron nagydíjjal kitüntetett terméknek.