A Műértő idei februári száma jónéhány cikket közöl a hazai és külföldi design témájában: Bakos Katalin elemzi a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szocialista kereskedelmi plakátjait bemutató kiállítást, Spengler Katalin készített interjút Olga Biróval, a kortárs európai ékszerművészet egyik legfontosabb központjának, a müncheni Galerie Olga Biro tulajdonosával, Molnár Dóra a design műtárgypiaci jelenlétének kérdéseivel, az "eredeti", korabeli modell és az újragyártott termék problémájáival, a gyártók ezzel kapcsolatos tevékenységével, tendenciáival foglalkozik. A lap ezúttal nagy teret enged az építészetnek is: Lévai-Kanyó Judit kritikája a budapesti Eiffel Tér Irodaházról, Krasznahorkai Kata összeállítása - többek között - a berlini Neues Museum rekonstrukciójáról szól. Fejér Zoltán a fényképezőgépek kísérőanyagainak (fotópapír, stb.) világában merül el. 

A Magyar Iparművészet tavalyi utolsó száma a számtalan iparművészeti tárgyú cikk mellett az idei Magyar Formatervezési Díjasok munkáival is foglakozik: cikkében Bendzsel Miklós, a Magyar Szadalmi Hivatal és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke inkább a gazdasági-társadalmi vonatkozásokkal, Rényi András művészettörténész a művészetfilozófiai kérdésekkel foglalkozik.

Az Octogon idei utolsó számának design rovata szubjektív beszámolót kínál, a Tokyo Designers Week és a 100% Design Tokyo rendezvények magyar kiállítóinak tollából, az idei designújdonságokból és a hazai kreatív irodadesign friss példáiból válogat, a kortárs nippkultusz jelenségét elemzi és bemutatja a SOTe 2-es számú patológiájának megújult nagyelőadóját.

Az Atrium idei utolsó számában az építészeti újdonságok mellett a belsőépítészet és a design néhány iszgalmas alkotásával is megismerkedhetünk. A Benedict and Helfer cég loftirodastúdiójának különleges építészeti kialakítása Benedek Zsanett és Lakos Dániel, az ugyenennyire különleges belsőépítészeti megformálása Reich Wanda és Varga Noémi, grafikai elemeinek tervezése Belecz Attila nevéhez fűződik. Balázs Kriszta és Finta Csaba penthouse-lakása szintén rendkívüli minőségű tervezői és kivitelezői munkára vall.

Az Elle Dekor október-novemberi számában megismerhetjük Párniczky Zita, Xiang Zeng Merkovits Beáta és Mandzák Emese designerek tevékenyégét most készülő londoni kiállításuk kapcsán. Rigler András formatervező munká után Martinkó József összeállítása következik a kortárs design és a szexualitás, párbeszéd, kapcsolat és szenvedély összefüggéseiről. Fenyvesi Ottó elképesztő tárgygyűjteménye mellett felfrissíthetjük ismereteinekte Charles és Ray Eames tevékenységéről. A lap további oldalain belsőépítészet, lakberendezés minden mennyiségben, itthon és külföldön.

Az Octogon idei nyolcadik számának design-rovata a harmadik X-be lépett Magyar Formatervezési Díj idei nyerteseinek áttekintésével indul, majd két fotós munkáinak, Sipos Dániel Modellek, otthon című sorozatának és Jókúti András Pulli Projektjének bemutatásával folytatódik. Markó Barbara, a cikk szerzője szerint mindkét mű a publikus és privát én elmosódó kontúrjait jeleníti meg. A pesti Tom George étterem Bara Ákos belsőépítész tervei szerint készült új designjáról BojáR Iván András rögzítette gondolatait. Kiss Bence Ádám designer munkáiról Markó Barbara írt cikket Izeltlábú szenzorok címmel. Az idei párizsi Maison et Objet designvásárról szóló összeállítás után Szépvölgyi Viktória vezeti be az olvasót az Olufsen cég kulisszatitkaiba - e cikk kapcsán a lap interjút is közöl Peter Petersen-nel, a Bang & Olufsen innovációs és termékfejlesztési igazgatójával. 

A Műértő októberi száma cikket közöl a budapesti Kolta Galériáról, mely négy évvel ezelőtt jött létre, abban az évben, amikor elhunyt Kolta Magdolna, a neves fotótörténész, a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Mai Manó Ház egyuik alapítója. A névválasztás nemcsak a galéria profiljára utal, hanem a galériavezető, Katkó Tamás fotográfus elkötelezettségét jelzi a névadó irányában.

Bán András kritikája a Vintage Galéria Lucien Hervé-kiállításáról szól, A VAM Design Center Öko-design Fesztivál című eseménysorozatáról Tóta József írt cikket.

"A szervezetbe bejutott mikroszervezet  s az annak hatására keletkező védőanyagként is definiálható, anitest biológiai metafórájával jelöli a brazil dizájnerpáros, Fernando és Humbert Campana 1989 és 2009 közötti tevékenységét a Vitra Design Múzeum" - írja Pilinger Erzsébet Anitestek, avyga flört az anyaggal című cikkében.

Az Atrium idei harmadik száma néhány elegáns küklföldi és hazai villa (Marcio Kogan, Kajdócsi Jenő, Kalmár László és Nagy Gábor, Simon Balázs művei) mellett egy új lakóparkot és egy luxus társasházat is bemutat (Fazakas György - lakókert Budán, Zoboki, Demeter és Társai - Palazzo Dorottya). Megismerhetjük Finta Csaba és Balázs Krisztina alkotását, az új velenvei wellness-szállodát, valamint elmélyedhetünk egy, Sajtos Gábor és Grand Gabriella tervei szerint kialakított lakás részleteiben és a hálószoba-berendezés legfrissebb trendjeiben.

A lap összeállítást közöl Ilyen a loft! - Loft lakások itthon és Bécsben címmel.

A hazai kortárs vizuális kultúrában iránymutatónak számító the Room magazin tizedik, jubileumi lapszáma jelenik meg idén október 16-án. Aki nem ismerné a hazai lappiacon ínyencségnek számító divat- és művészeti lapot: a the Room-ot 2004-ben alapította a divatszakma tíz fiatal alkotója. Az akkor kísérletként induló kiadvány mára egy félévente azonos minőséggel és tartalmi értékkel, magyar-angol nyelven, 200 oldalas terjedelemben megjelenő divatmagazin. -m írja a hg.hu.

Az Új Művészet szeptemberi száma az idei képzőművész diplomások munkáival foglalkozik, de több, a dizájnt is érintő cikk is olvasható hasábjain.

Debreceni Boglárka a Tervezésen túl című írása a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tervezőgrafika szakos, Böröczfy Virág Dózsa és a nagyváros című cikke a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Fotográfia szakos hallgatóinak diplomakiállításáról zól.

Az Octogon legfrissebb számának design-tárgyú cikkei között találunk Tom Dixon-interjút, összeállítást a legújabb kávéfőző-dizájnokról, beszélgetést László Árpád resaurateurrel, megismerhetjük a Bara Ákos belsőépítész által kialakított Mini étteremet és Gellér Gabriella Bem rakparti lakását.

A Régi-új Magyar Építőművészet Víz és építészet című tematikus száma a Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíjas Szilasi Gábor sportvitorlás-tervét mutatja be szép illusztrációkkal.

Az Elle Dekor február-márciusi száma F. Kovács Attila pesti BOB éttermével indít, majd bútortrend-előrejelző összeállításban merülhetünk el, a portrérovatban Ficzere Anett-tel és Muzsai Istvánnal, Balogh Zsolt Péterrrel éps a Neopaint.hu tagjaival ismerkedhetünk meg. A design-mesterek sorában Alvar Aalto következik, de találunk a lapban 30-as évekbeli páriszi otthont és egy Hortobágyi Kata stylist közreműködésével berendezett pesti lakást is.  

"Márkák ezrei vesznek körül minket, naponta találkozunk velük, mégis kevés olyan van, ami igazán közel áll tud kerülni a szívünkhöz, amely nélkül nem tudjuk elképzelnin az életünket. Összegyűjtöttük azt az ötven márkát, amit lapunk munkatársai tavaly a legjobban szerettek, és megnéztük, mi lehet a titkuk." - írja a Kerativ január-februári számában olvasható Az Almától a Tücvsökig című összeállításának bevezetője. A cikk olyan brandeket elemez, mint az ínnyencségek forglamzásával foglalkozó magyar üzletlánc, a Culinaris, vagy az Apple, a Bookline, a Nivea, a Pöttyös Túró Rudi, a Canon.

A harmadik évfolyamába lépő Fotós Szem most is három hónap sajtófotóit összegzi a mumbai terrortámadásktól az amerikai elnökválasztásig. Most is olvashatunk képüzeneteket a jelentős kortárs hazai gondolkodók tollából, az Archívum rovat régi események fotódokumentációit kínálja.

A Ferenczi és társai Galéria decemberi 20. századi bútorokat kínáló aukciójáról írt cikket Tóta József a Műértő januári számába. "Hogy mennyire érett a hazai közönség egy ilyen aukcióra, nagyjából lemérhető a forgalmon. A tárgyak több mint fele maradt licit nélkül, egyötöde kikiáltási áron, egy tizede alig valamivel a kikiáltási ár fölött kelt el" - írja a szerző.

Százszázalékos garanciák nélkül címmel jelent meg elemzés a 11. Nemzetközi Velencei Építészeti Biennáléról a Műértő októberi számában Kozma Zsolt tollából. "A több mint ötven nemzeti kiállítás többségénekl otthont adó Giardiniben a szakmaui és sajtómegnyitó három napján hamar világossá vált, hogy a magyar pavilon Corpora in Si(gh)te  című projektje a 2008-as biennálé egyik sztárja. A látogatók többsége is a magyar, a japán és a belga pavilont említette kapásból kedvenceiként."