Szerzői jog a tervezőgrafikában
Kerekasztalbeszélgetés a 2009. évi Graphifest keretében, a Design Terminál és a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága közös szervezésében.
Időpont: 2009. november 30.
Helyszín: a Design Terminál épülete, Budapest, Erzsébet tér
Moderátor: Mélyi József Résztvevők: Csernák Bence tervezőgrafikus, ügyvezető, Bencium Grafikbüro; Dr. Ágoston Alexandra ügyvéd; Dr. Hepp Nóra jogi ügyintéző, Magyar Szabadalmi Hivatal Jogi Osztály; Dr. Kádár Balázs ügyvéd, Kádár Balázs Ügyvédi Iroda; Lelkes László MA, Munkácsy-díjas grafikusművész, egyetemi adjunktus
A szerzői jog olyan téma, amellyel pályafutása során ilyen vagy olyan formában szinte valamennyi tervezőgrafikus találkozik. Úgy tűnik, mintha ezen a területen az utóbbi években megszaporodtak volna a vitás esetek, a jogi környezet pedig egyre átláthatatlanabbá vált volna. A Design Fórum rendezvényén jogászok és grafikusok vitatták meg a szerzői joggal kapcsolatos aktuális kérdéseket.
A szerzői jog nem kötődik előzetes bejelentéshez, a védelem – amely az alkotót illeti meg, aki természetes személy lehet – enélkül is fennáll. A grafikai megrendelések komplexitásának növekedésével törvényszerű, hogy a tervezőgrafikusok az egyszerű, bejelentés nélkül is érvényes védelem ellenére is egyre többször kerülnek kapcsolatba a szerzői jog problémáival.
A beszélgetés egyik legfontosabb témájaként jogászok és grafikusok egyaránt azt jelölték meg, vajon hogyan tudja magát levédeni a tervező a munkája nyomán esetlegesen felmerülő vitás kérdésekkel szemben, hogyan történhet a bizonyíthatóság, és mi ennek a gyakorlata? Az ügyvédek egyetértettek abban, hogy a legnagyobb hiba, ha nincs szerződés. Bár a jogban kötelező az írásbeliség, Magyarországon jóval kisebb a szerződéses kapcsolatok aránya, mint a nyugat-európai országokban. A szerződésben természetesen nem szabályozható egyértelműen minden szerzői jogi kérdés, hiszen nem mindig láthatjuk, hová fog fejlődni az együttműködés.
Felmerült a beszélgetés során, mire kell figyelnie a szerződéskötéskor a grafikusnak? A jogászok egybehangzó véleménye szerint a legfontosabb, hogy legyen – lehetőleg ügyvéd által elkészített szerződés, mert nem láthatjuk előre, milyen problémák merülhetnek fel. Felvetődött még az is, hogy közvetítő segítségével is lehet egyezségre jutni, a szakértők szerint azonban Magyarországon nem a mediáció felé haladnak a dolgok. Kérdésként vetődött fel a forrásfájl átadásának kérdése, azaz a grafikus mennyiben kötelezhető a forrásfájl átadására? A jogászok szerint ez szerződés kérdése – ha a grafikust nem kötelezi rá szerződés, akkor nem köteles átadni sem. A magyar szerzői jog alapvetően nem teszi lehetővé a – személyhez fűződő jogokból és vagyoni jogokból álló – szerzői jogok átruházását. A vagyoni jogok esetében vannak kivételek: szoftver, megfilmesítés és egyes reklámmunkák.
A szerzői jog későbbi érvényesíthetősége és a bizonyíthatóság érdekében a jogászok több lehetőséget említettek. Létezik például Magyar Szabadalmi Hivatal önkéntes műnyilvántartása, amelynek keretében aki bejelenti az alkotását, igazolást kap róla. Lehetőség van arra is, hogy az alkotó közös jogkezelőnél jelenti be a művet – a letétbe helyezésről itt is igazolást kap. Ugyanilyen lehetőség az ügyvédnél történő leadás, amelyet az ügyvéd –esetleg közjegyző – elektronikus időbélyegzővel igazol. Az ügyvéd adattárban is elhelyezheti az elektronikus dokumentumokat. Németországban létezik a közjegyzőknél online feltölthető dokumentáció is, Magyarországon erre egyelőre nincs példa.
A szerző az alkotás elkészítése után művét tértivevényes levélben adhatja fel magának. Ugyanígy bizonyíthatja az alkotás szerzőségével és létrejöttével kapcsolatos tényeket a – nem saját – honlapra feltett anyag. A saját gépen egyébként is mindig érheti a szerzőt a manipuláció vádja. A grafikusok és a jogászok egyetértettek abban, hogy a szakmai szervezetekhez tartozás ilyen is előnyhöz juttathatja az alkotót – a szervezet a lajstromba vett munkák szerzőségét igazolni tudja.
A szerzői joggal kapcsolatos ügyek közül Magyarországon kevés jut bírósági szakaszba. Míg jelenleg a bíróság kezében van a döntés, hogy eldöntse, milyen sérelem érte az alkotót, az új PTK szerint már nem kell bizonyítani a személyhez fűződő jogsértést. A bíróság elé kerülő esetekben a bírók eddig gyakran kerültek nehéz helyzetbe a szakmai szempontok érvényesíthetőségével kapcsolatban, például hogy érdemi-e egy grafikai beavatkozás, mennyiben történt meg az eredeti tervek megváltoztatása. Az alapvető szabály itt is egyszerű: ha egy szerző egy felhasználói szerződés keretében vagyoni jogok tekintetében engedélyt ad a megrendelőnek, és abban nincs kifejezett utalás az átdolgozás jogára, akkor az átdolgozás joga a szerzőnél marad. Azt azonban, hogy jelentős vagy nem jelentős a változtatás, a jog nem tudja eldönteni, csak a szerző.
A vitás esetekben fontos szerepet játszhatna a társadalmi nyomás, a felelősség nyilvánosság elismerése is. Ehhez azonban elengedhetetlen lenne a szakma szorosabb összezárásának követelménye, esetleg a kamarai szerveződés kérdésének újrafelvetése.