Szerzői jog
1. Védett művek
Szerzői jogi védelemben részesülhet az irodalom, a tudomány valamint a művészet területén létrehozott minden alkotás, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni, eredeti jellegű, önálló gondolati tartalmat hordoz. A szerzői jogi törvény a műalkotások tételes felsorolását nem tartalmazza, azt lehetetlen is volna összegyűjteni, ezért pusztán példálózó jelleggel említ egyes műfajtákat. A szerzői jogi oltalom alapja tehát az alkotás egyéni, eredeti jellege, kreatív gondolatisága. Ezek a feltételek rendkívül általánosak, a joggyakorlat munkálta ki azokat a kritériumokat, amelyeknek való megfelelés végül is „mű”-vé tesz egy alkotást. Mivel a műalkotásban a szerzői individuum jelenik meg, ezért nem lehet esztétikai elvárásokat formálni egy alkotással szemben, egy közzétett ítélet szerint: „szerzői jogi védelemben részesül minden olyan mű, amelynek formáján az alkotó szellemi tevékenységéből fakadó eredetiség jegyei felismerhetők, függetlenül attól, hogy az alkotás milyen esztétikai értékelést vált ki.” (BH: 1980.332.)
2. Ötletvédelem
A szerzői jogi törvény kifejezetten kimondja, hogy valamely ötlet, elv, elgondolás vagy eljárás, működési módszer, esetleg egy matematikai művelet nem kaphat szerzői jogi védelmet, ugyanígy nem tárgyai a szerzői jognak a folklór különböző kifejeződései. A Szerzői Jogi Szakértő Testület, amely a szerzői joggal kapcsolatban felmerült vitás szakkérdésekben ad felkérésre szakvéleményt, egyik állásfoglalásában kimondta, hogy: „ötletek, elgondolások sem külön-külön, sem összességükben nem alapozzák meg a szerzői jogi védelmet”. (SZJSZT.26/00.)
3. Közös művek
3.1. Közös mű
Amennyiben a több személy által létrehozott alkotás egyes részei nem választhatók szét akként, hogy az így szétválasztott részek önállóan is felhasználhatók legyenek, az alkotókat szerzőtársaknak nevezik. Amikor többen készülnek létrehozni egy művet, akkor célszerű a szerzőtársak egymás közti viszonyában szerződéssel szabályozni a szerzői jogok terjedelmét. Kifejezett megállapodás hiányában ugyanis a szerzői jog együttesen és egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat.
3.2. Összekapcsolt művek
Ezek is közös művek, de ezek részei önállóan is felhasználhatóak, az alkotó személyeket társszerzőknek hívják. Összekapcsolt mű pl. egy megzenésített vers, ennek társszerzői a költő és a zeneszerző.
4. A szerzői jogi védelem jellege
A szerzői jogvédelem kizárólagos, mindenkivel szemben megilleti a szerzőt.
5. A szerzői jogok két nagy csoportra oszthatók
5.1. Személyhez fűződő jogok
A személyhez fűződő jogokat csak a szerző gyakorolhatja. Ezek a következők:
5.1.1. A mű nyilvánosságra hozatalához való jog
E jog alapján a szerző kizárólagosan jogosult eldönteni, hogy művét nyilvánosságra hozza-e vagy sem.
5.1.2. A névjog
A szerzőt minden körülmények között megilleti az a jog, hogy nevét a művének bármely felhasználása esetén feltüntessék, természetszerűleg attól függően, hogy mi a felhasználás konkrét módja.
5.1.3. A mű egységéhez, torzításmentességéhez fűződő jog
E joga alapján a szerző felléphet bárkivel szemben, aki olyan változtatásokat eszközöl a művén, ami az ő becsületére vagy hírnevére sérelmes.
5.2. Vagyoni jogok
5.2.1. A felhasználás joga és a felhasználás engedélyezésének joga
A szerzőnek kizárólagos joga van a művét felhasználni, és csak ő engedélyezheti a felhasználást másnak is. A felhasználásra engedély csak felhasználási szerződéssel szerezhető.
5.2.2. Díjazáshoz való jog
A felhasználás átengedése fejében a szerzőt díjazás illeti meg. Díjazás nemcsak a felhasználás engedélyezése fejében jár a szerzőnek, hanem a törvény által meghatározott olyan esetekben is, amikor a felhasználás engedélyezésére nincs is joga pl. a „magáncélú másolás” esetében.
6. Szolgálati művek
Az általános szabályoktól eltérő rendelkezések vonatkoznak azokra a művekre, amelyeknek megalkotása a szerző munkaviszonyból, vagy azzal egyenértékű más jogviszonyból (közszolgálati, közalkalmazotti, szolgálati viszony) folyó kötelessége. A munkaviszonyon kívül azonban más, személyes tevékenység ellátására létesített jogviszony pl. vállalkozás, gazdasági társaság tagjának mellékszolgáltatása nem eredményez munkáltatói szerzői vagyoni jogokat.
- Szolgálati mű esetén némiképp módosulnak a szerző személyhez fűződő jogai:
- a névfeltüntetéshez való jog itt is érvényesül, azzal, hogy a művön, kívánságára a munkáltató neve is feltüntetésre kerül.
- a nyilvánosságra hozatalhoz való jog annyiban marad meg, hogy pl. a munkaviszonyban alkotó tervező, ha úgy véli, hogy az elkészült mű sértené művészi hírnevét, megtagadhatja az átadását a munkáltatónak. Ekkor munkajogi szankciókat lehet vele szemben alkalmazni, de nem kötelezhető a mű átadására. Amennyiben a szerző a művet átadta, ezzel hozzájárult a nyilvánosságra hozatalához, amit már nem vonhat vissza, csak a nevének mellőzését kérheti.
- az átadásra került művet a munkáltató megváltoztathatja, a felhasználáshoz indokolt módon. Ha ez sérelmes a szerzőre, akkor ebben az esetben is csak azt kérheti, hogy nevét a művön ne tüntessék fel.
A szerző vagyoni jogai a mű munkáltatónak történő átadásával átszállnak a munkáltatóra. Ezt követően tehát a művet kizárólag a munkáltató használhatja fel, a felhasználásra másnak engedélyt adhat, sőt magát a szolgálati műre vonatkozó teljes vagyoni jogot is átruházhatja. Az utóbbi két esetben a szerzőt megfelelő díjazás illeti meg.
Fontos törvényi előírás, hogy minden, a szolgálati művel kapcsolatos jognyilatkozatot (pl. névfeltüntetés mellőzésére irányuló kérés, a díjazás mértéke stb.) írásban kell megtenni.
7. A szerzői jogok korlátai
A szabad felhasználás eseteiben a szerzőnek nem jár díjazás a mű felhasználásáért, ilyen esetekben össztársadalmi, kulturális, oktatási okok indokolják a felhasználás ingyenes voltát, pl. idézés, tudományos kutatáshoz való felhasználás.
8. A felhasználási szerződések
A szerzői jog által védett alkotások felhasználására jogszerűen felhasználási szerződés megkötésével kerülhet sor.
A felhasználási szerződés létrejöttéhez legalább az alábbi kérdésekben meg kell állapodniuk a feleknek:
a mű(vek) meghatározása
a felek megnevezése
a felhasználási engedély megadása
a felhasználási díjban való megállapodás
a felhasználási jog terjedelme.
Amennyiben a fenti kérdésekben a felek megállapodtak, akkor köztük létrejött a szerződés, ha viszont a fenti lényeges kérdéseket nem rendezték felhasználási szerződés nem jött létre.
9. A felhasználási szerződésekre előírt alak
A felhasználási szerződést írásba kell foglalni. A gyakorlatban nagyon gyakran előfordul, hogy a felek csak szóban kötnek megállapodást. Ebben az esetben a szerződés érvénytelen, semmis. A bírói gyakorlat azonban úgy próbálja meg rendezni a helyzetet, hogy egy, a Polgári Törvénykönyvben található szabály segítségével hatályossá nyilvánítja a szerződést az ítélethozatalig terjedő időre, és rendelkezik az egyik fél által már teljesített szolgáltatás ellenértékének a megtérítéséről.
10. A szerzői jog megsértése
A szerzői jogsértés megvalósulhat mind a szerző személyhez fűződő jogainak mind pedig a vagyoni jogainak megsértésével. Tipikusan szerzői jogsértést valósít meg az, aki a művet a szerző engedélye nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja fel.